Mit gondolsz, miért fontos, hogy rendszeresen sportolj? Azon kívül, hogy esetleg jobban bejössz az ellenkező nemnek van számos kedvező egészségügyi hatása is van a gyakori mozgásnak. Nézzük meg most ezeket közelebbről.
Testmozgás
A rendszeres testmozgás, a megfelelő fizikai aktivitás számos kedvező hatással bír a szervezetedre. Javulnak a fizikális képességeid, nő az izomerőd, a hajlékonyságod, a koordinációd és az állóképességed.
A rendszeres fizikai aktivitás hatására:
- nagyobb csúcscsonttömeg alakul ki (A csúcs-csonttömeg a kor előrehaladtával jelentkező csontritkulás mértékét határozza meg)
-
csökken a csontvesztés kockázata,
-
csökken a vérnyomás és a vércukorszint,
-
csökken az LDL-koleszterin- és a triglicerid szint,
-
javul az endothel funkció (értónus, gyulladásos folyamatok szabályozása)
-
kedvezően hat a kognitív képességekre és a mentális funkciókra.
Testmozgás fontossága
A rendszeres testmozgás számos betegség kialakulásának kockázatát is csökkenti:
-
obesitas (elhízás),
-
metabolikus szindróma (több, egymással összefüggő anyagcserezavar együttes fennállása),
-
szív-érrendszeri betegségek (atherosclerosis, thrombosis, coronaria betegség, stroke),
-
mozgásszervi betegségek (krónikus aspecifikus low back pain szindrómaderékfájás, athrosisok, test- és lábtartási elváltozások),
-
osteoporosis (csontritkulása),
-
egyes daganatos megbetegedések,
-
mentális tünetek (depresszív tünetek, szorongásos zavarok),
- diabetes mellitus (cukorbetegség).
A rendszeres fizikai aktivitás a kialakult betegségek esetén a szövődmények számát csökkentheti, például diabetes mellitusban (cukorbetegség) az érszövődmények száma csökkenhet, vagy osteoporosisban a betegséghez társuló törések száma csökken, illetve számos betegségben az életminőséget pozitívan befolyásolja, például neurológiai-, belgyógyászati-, mozgásszervi betegségekben.
A WHO 2010-ben végzett egy felmérést itthon, és azt találta, hogy a Magyarországon élők életminősége sajnos meglehetősen alacsony az európai országokhoz viszonyítva (WHO 2002). Az Európai Unióban 40-60%- ra becsülik az ülő életmódot élő, fizikailag nem megfelelően aktívak számát (EUFIC 2014). A WHO felmérése szerint a felnőtt lakosság 17%- a inaktív, 41% pedig nem megfelelő vagy nem elegendő fizikai aktivitást végez. Az Eurobarométer 2010. évi felmérése alapján a magyar lakosság 77%-a mozgásszegény életmódot él. A Magyarországon élők 53%-a nem végez sporttevékenységet, 24%-a havonta 1-3 alkalommal végez testedzést. A Hungarostudy felmérés (2002) során arra a következtetésre jutottak, hogy az inaktív életmódot élők többet voltak kórházban, több voltak betegállományban, mint az aktív életmódot élők.
A fizikai aktivitás hiánya a betegségek és szövődmények megjelenése mellett a halálozási statisztikákban és a rokkantságban valamint az egészséges életévek elvesztésének számában is megmutatkozik. A fizikai inaktivitást teszik felelőssé a halálozások 6-6,7%- ban. Az USA-ban fél millió korai halálesetet regisztrálnak évente az inaktív életmód miatt. Európában 600 000 halálesetet okoz a mozgásszegény életmód. Az EU-ban a rokkantság és a korai egészségromlás miatt 5,3 millió egészséges életév elvesztését tulajdonítják az inaktivitásnak.